ősz

ősz

2011. január 31., hétfő

Borzas túrós

 Kipróbált, hagyományos receptek

Ez a recept azért jó, mert nem kell tésztát nyújtani, de mégis van tölteléke, mint egy "komoly" süteménynek!

Borzas túrós


Tészta hozzávalói: 40 dkg liszt, 1 tojássárgája, 15 dkg porcukor, 1 csomag Rama margarin (25 dkg), 1 csomag sütőpor, 1 csomag vaníliás cukor, 3 evőkanál kakaó

Töltelék hozzávalói: fél kg túró, 3 tojássárgája, reszelt citromhéj, 25 dkg cukor, 3 evőkanál búzadara, mazsola, 4 tojás felvert habja

A tészta hozzávalóit összekeverjük, mivel nincs sok folyékony alkotórész  ezért inkább morzsalékos állagú lesz. Próbáljuk kézzel összegyúrni és felét nagyobb lyukú reszelőn lereszelni egy sütőpapírral bélelt tepsibe, majd erre jön a túrós töltelék és végül  a tészta másik felét  is ráreszeljük, próbáljuk egyenletesen szétoszlatni a morzsákat. Sütés kb 180 fokon 30 percig.

2011. január 30., vasárnap

Az aranyműves boltja

Az aranyműves boltja  - oratórikus elmélkedés a szerelemről.
 II János Pál pápa művének színházi feldolgozása

Sárdi Dóra rendező szavai a zalaegerszegi előadás kapcsán: 

„Az alapkérdés, ami köré a történetet felfűzöm: Lehet-e egy életet újrakezdeni, új alapokra fektetni, ha már majdnem leéltük azt egy bizonyos „lelki, érzelmi rendszer” szerint."

Színházban voltunk, nem könnyű darabot néztünk meg és vegyes érzelmekkel jöttünk ki az előadásról. Nagy várakozással mentem el és sokat vártam tőle, talán ezért csalódtam kicsit. Kellet volna hogy tetszen a darab és sajnos azt kell mondanom, hogy mégsem sikerült igazán katartikus színházi élményben részesülnünk.

Azóta több kritikát is elolvastam, a műről és konkrétan erről az előadásról is.
Azt hiszem az előadást illetően a  7ora7.hu kritikájával értek egyet.

Semmi bajom nem volt a minimalista díszlettel és jelmezekkel vagy a színészi alakításokkal. Talán túl sok volt a mondanivaló és nehezen érthető formában fogalmazódott meg egy színházi környezethez képest. Nem volt idő, hogy egy –egy gondolat elidőzzön nálam …
Ehhez nekem könyv kell. Színházban nem tudok ennyi mindent gyorsan  megérteni. De talán a színészeknek sem volt ez könnyű, Sára Bernadett szeme is gyakran időzött a szövegkönyvön…
Úgy érzem színházban több cselekmény jelenhetett volna meg és azon keresztül kellett volna átjönnie a mű mondanivalójának. Mert az sok és tartalmas. De a legfontosabb talán az, hogy  fontos lenne átgondolnunk a kapcsolatainkat, hogy ne vesztegessük el az együtt töltött időnket meg nem értéssel, sértődésekkel, egymás elhanyagolásával. Nehogy csak a felismerésre legyen már időnk, hogy milyen kár, hogy nem figyeltünk egymásra.
Nem akarok senkit megbántani, de ami egyőnknek sem tetszett, az a zenés – énekes  betétek voltak: sem zenei sem ének minőségben nem emelték a darab színvonalát. Őszintén szólva inkább egy bizonyos szekta összejövetelén elhangzott produkció hangulatát keltette bennünk.

A könyvből egyébként készült magyar és( talán?) amerikai film is, jó szereposztásban. Sajnos egyikről sem sikerült több információt találnom, pedig érdekes lenne ezeket a feldolgozásokat is megnézni.

A mű magyar fordítójától – Balássy Pétertől – találtam egy tartalmas írást a KÉSZ  honlapján.

2011. január 29., szombat

Macskák

A reggeli zúzmara után kisütött a nap és a macskák rögtön tudták, hogy hová kell ülniük.


2011. január 25., kedd

Pálforduló, Szent Pál apostol megtérésének ünnepe

Pál Tarzuszban született (valahol Szíria és Kisázsia között) zsidó családból, ahol a zsidó Saul és a római Pál nevet is megkapta. Gondolkodása, felfogása tipikusan zsidó, s tudatosan annak szigorú irányzatához, a farizeizmushoz csatlakozott. Elkeseredetten üldözte a keresztényeket, részt vett István, az első vértanú megkövezésében is.

A fordulat életében a damaszkuszi úton következett be (ApCsel 9,1):

„Már Damaszkusz közelében járt, amikor az égből egyszerre nagy fényesség vette körül. Földre hullott s hallotta , hogy egy hang így szól hozzá: „Saul, Saul, miért üldözöl engem?” Erre megkérdezte: „Ki vagy, Uram?” Az folytatta: „Jézus vagyok, akit üldözöl. De állj fel és menj a városba, ott majd megmondják neked, mit kell tenned”..

Ettől kezdve (36-37 körül történt) Krisztus szolgálatára szentelte életét. A népek apostolának nevezik, hiszen fő feladatának a pogányok megtérítését tartotta. Útjai során 13 levelet írt, melyek részei az Újszövetségnek.

67 körül a Rómából Ostiába vezető út 3. mérföldköve mellett végezték ki. A legenda szerint, ahol a feje földre hullt 3 forrás fakadt, s ma itt 3 templom található.
A Via Ostiensen 388-ban Szent Pál sírja fölé gyönyörű templom épült, ami azonban 1823-ban leégett, de az eredeti tervek alapján újjáépítették, s a Szent Pál bazilika ma Róma talán legékesebb belsejű bazilikája.


A bazilikáról még több fotó itt látható.

És végül íme egy részlet az egyik leveléből:
„Nem mintha már elértem volna vagy már célba értem volna, de futok utána, hogy magamhoz ragadjam, ahogy Krisztus is magával ragadott engem. Testvérek, nem gondolom, hogy máris magamhoz ragadtam, de azt igen, hogy elfelejtem ami mögöttem van és nekilendülök annak, ami előttem van. /Fil 3,12-13/

Az  ő nevéhez is kapcsolódik természetesen népi időjóslás, ezt már a Pálforduló elnevezésből is gondolhatjuk: szép derült idő ezen a napon hosszan tartó hideget jelez, míg a kemény téli hideg az idő enyhülését jósolja.

Kecskeméti Arborétum

Kedvenc helyünk az arborétum, szívesen jövünk ide vendégekkel is sétálni és gyönyörködni. Vagy beszélgetni, futni... bármely évszakban. Itt most egy téli séta képei láthatók.


A Kápolna rét felőli bejáratnál található a magyar szentek szobrai szegélyezte sétány.  1999-ben kerületek ide a szobrok, addig egy temetőben hevertek. Kisfaludy Stróbl Zsigmond alkotásai és 1960-ig a főtéren az egykori katolikus bérház homlokzatát díszítették.

Az arborétum több mint 60 ha-nyi területéből 2 ha egyházi tulajdon. Ezen található az 1718-ban épült barokk Mária kápolna, Lourdes-i barlang és a kálvária.

Szabadtéri oltár

A kálvária stációin tűzzománc képek mutatják be Jézus szenvedéstörténetét. 1996-ban készült.

Elolvadt a hó és megjelentek a vakond túrások.

Színek és formák télen is.

És még egy érdekesség: annak idején  a diák Jókai Mór kedvenc kiránduló helye volt a Mária kápolna környéke:

„Szabad délutánokon öt-hat pajtás összeállott, hogy kigyalogoljanak Muraközyék messzeszöllőjébe (több mint egy órajárás); közvetlenül a város szélétől messzire kiterjedő homoki szöllők feküdtek, melyeken túl szintén nagy kiterjedésű, gyepes legelő következett (a Mária kápolnával), erre kijutva „megterült” az ifjúság, mint valamely csatárlánc, s kiki a maga botját, amennyire bírta, előre hajította (a botviselés a collegiumi tanulóknak már szabadalmuk volt, mellyel a fiatalabbak még tüntetve is éltek), azután sebes futásnak eredtek, míg botjukat el nem érték. Ez a mívelet többször ismétlődött a gyep külső széléig, ahol kezdődtek a messzeszöllők” – Garzó Imre, Jókai egykori iskolatársa így emlékezett vissza egykori kedvenc időtöltésükre.

2011. január 24., hétfő

Omlós pogácsa / Sajtos rúd

Kipróbált, hagyományos receptek

Ugyanazokból az összetevőkből készül mindkét süti, csak a végén kell másképpen manőverezni.

Omlós pogácsa


Hozzávalók: 56 dkg sima liszt
                  1 csomag  Rama margarin (25 dkg)
                   5 dkg élesztő
                   2 dl sűrű tejföl
                   1 tojás
                    pici só

Elkészítés : Az élesztőt kevés cukrozott langyos tejben felfuttatjuk. A margarint a tejföllel kikeverjük, hozzáadjuk a tojást, majd a fele lisztet és a felfuttatott élesztőt. A maradék lisztet apránként adjuk hozzá, végül kézzel gyúrjuk tovább. Egy idő után lisztezett nyújtódeszkán kinyújtjuk, összehajtjuk majd újból kinyújtjuk, amíg hólyagos nem lesz. Ezután letakarva fél órát meleg helyen kelesztjük, majd kb hüvelykujjnyi vastagra nyújtjuk, késsel keresztben bevagdossuk, hogy rácsos legyen a teteje, esetleg tojással megkenjük és pogácsa méretűre szaggatjuk. Egy nagy tepsivel lesz, kb 1 órát kelesztjük még a tepsiben és csak ezután sütjük. Sütés kb 200 fokon fél órát.

Sajtos rúd esetén vékonyabbra nyújtjuk a tésztát. A tetejét megkenjük tojással, és megszórjuk 10 dkg reszelt sajttal. Derelyevágóval vágunk belőle csíkokat. Mivel vékonyabbra nyújtottuk, így két tepsi lesz belőle.

2011. január 22., szombat

Szent Vince és Batthyány Strattmann László

Ma Szent Vince emléknapja van. (Spanyolországban halt meg 304-ben)

A kora keresztény idők azon szentjei közé tartozik, akiknek történeti valósága kétségtelen, de életéről és haláláról alig van megbízható adat. A Diocletianus császár alatti üldöztetés áldozata. Kínzások egész sorozatát kellett elviselnie, de a legenda szerint félelem nélkül viselte.

Ereklyéje és öltözete Franciaországba került 531-ben, templomot építve számára.
Ez ma Párizs legrégebbi temploma, a St-Germain negyed központjában.  Először Szent Vince és Szent Kereszt bazilika néven, majd később Szent Germanusra változott arról a püspökről, aki  558-ban felszentelte a templomot. A  St-Germain-des-Prés hatalmas monostor együttese sokáig elszigetelten állt a városhatárokon kívül, valóságos kis államként. A Forradalom alatt tönkre ment a hatalmas épületegyüttes, szinte csak a templom maradt meg.



Vince időjósló szent is: Ha megcsordul Vince, tele lesz a pince.
Hát... határeset nálunk, meglehetősen metsző szél fújt napközben. Lehet ez alapján egy közepes termésben reménykedni?!
A bor patrónusa is francia, német területeken, a neve miatt ?  vin cent =  százszoros bor

Szintén ezen a napon emlékezünk Batthyány Strattmann Lászlóra. (1870-1931)

Gazdasági Akadémián, kémia szakon tanul, bölcsészdoktor és orvosdoktor. Felesége Coreth Mária Terézia, 11 gyermekük születik..  Mint sebész szemműtéteket végez, összesen mintegy 30 ezret. Köpcsényi, Körmendi birtokán kórházat létesít, a rászorultakat ingyen gyógykezeli.
II. János Pál pápa 2003-ban boldoggá avatta.
Életéről még többet a Wikipédián lehet olvasni.

2011. január 21., péntek

Simon András



"Véleménynyilvánításunkat elsősorban nem az befolyásolja, hogy milyen a kapcsolatunk az érintett személlyel, hanem az, hogy milyen viszonyban vagyunk saját magunkkal. Aki ugyanis magát nem szereti, az a környezetében is állandóan hibákat fog keresni, hogy az önmagával szembeni pusztító elégedetlenséget így csillapítsa.
Az önmagával békében, harmóniában vagyis szeretetben élő ember azonban nem szorul rá arra, hogy belső rendetlenségéhez rondítsa a külő környezetét, hanem éppen ellenkezőleg: benső harmóniájából kiegészíteni igyekszik azt  amit hiányosnak talál. Ugyanúgy látja a hibákat, de nem vádakat, hanem pozitív megoldást és mentséget keres."   /Simon András/

Simon András egyvonalas grafikái a http://www.simongaleria.hu/ oldalaon


"A bűn hájjal keneget
hogy megrontson.
A szeretet kíméletlenül pöröl,
hogy megtisztítson."

részlet a Bűn-szeretet című verséből

2011. január 19., szerda

Eszter hagyatéka

Könyv, színház, film

Kevés műről mondhatom el, hogy ennyi feldolgozásban sikerült látnom-olvasnom, mint az Eszter hagyatéka . És mindegyiket nagyon élveztem és szerettem azt a sajátságos Márais hangulatot, ami végig ott lebegett.




Egy évvel ezelőtti színház élményem jutott eszembe. Egész nap sötét, borús idő volt, de az este nagyon kellemes lett. A Kamaraszínházban voltunk,
 Márai Sándor: Eszter hagyatéka
című előadáson. Esztert Sára Bernadett játszotta. Érdekes, hogy ilyen kis helyen is milyen jól meg tudták teremteni azt a régies-balatonfelvidéki hangulatot, ami annyira tetszett a filmben. Örülök, hogy először tévéfilmen láttam, szerintem nagyon jól sikerült feldolgozása lett a könyvnek,kifejezetten tetszett a  szereplők kiválasztása: Esztert Nagy-Kálózy Eszter, Nunut Törőcsik Mari, Lajost pedig Cserhalmi György játszotta, igazán visszaadva a könyv hangulatát. És végre tavaly nyáron a könyvet is sikerült elolvasnom. Ajánlom bárkinek, aki egy szépen megírt, elgondolkoztató regényt szeretne olvasni.

A film Márai Sándor azonos című regénye alapján készült.
Rendező: Sipos József
Főbb szerepekben: Nagy-Kálózy Eszter, Cserhalmi György, Eperjes Károly, Törőcsik Mari, Áron László, Szilágyi Tibor, Udvaros Dorottya, Hámori Gabriella, Kolovratnik Krisztián
Bemutató: 2008. április 17.



A II. világháború előtti pillanatokban a festői Badacsonyban játszódó történet címszereplője a korosodó Eszter, aki húsz éve várja régi szerelmét, hogy tisztázzák lezáratlan kapcsolatukat. Eszter a hosszú évtizedek alatt belesavanyodott a bánatba és a várakozásba, egyetlen társa a család idős házvezetőnője. Lajos, a régóta várt férfi, egyszercsak táviratot küld, hogy holnap érkezik, így a nőnek újra szembe kell néznie önmaga előtt is titkolt érzelmeivel, és máig eleven fájdalmával.


A történet ugyanarra a toposzra épül, mint a később keletkezett A gyertyák csonkig égnek című regény. Valaki hosszú évtizedeken keresztül dédelget egy rendkívül fájdalmas, lezáratlan kapcsolatot, és akarva-akaratlanul nem hagyja, hogy a seb begyógyuljon, hogy ez a történet - mint minden az életben - múlttá váljon. Cs. Szabó László 1939-ben, a regény megjelenésekor írott kritikájában így fogalmaz: „Márai a szenvedélyes foglyok költője (…) (hőse) az érzelmi fogság részegültje, a bilincseibe szerelmes, nem a sorstársába.” Eszter olyan hősnő, akiből hiányzik a felejtés képessége, és aki eleve kizártnak tartja, hogy az ő igazságán, a fájdalmas megbántottságon kívül létezhet más igazság is. „Én a valóságot tudom…” – fakad ki belőle, de a film végén rá kell döbbennie, hogy a gazember igazsága legalább olyan igazság, mint az áldozaté, és hogy néha a megbántott fél éppúgy hibás, mint aki megbántotta.

A filmről bővebben itt lehet olvasni.

2011. január 18., kedd

Hazai tájakon, Salföld


Salföld

Pár évvel ezelőtt Balatongyörökön nyaraltunk és ahogy jöttünk visszafelé a Balaton partról egy hirtelen kanyarral északi irányba, a Káli medence felé vettük utunkat. Nemsokára egy kis dimbes-dombos faluba érkeztünk. Olyan bájos volt,hogy le kellett parkolnunk és sétálni a hangulatos kis parasztházak között. A falu végén egy nagy majorra bukkantunk, melynek a neve is Salföld Major és a Balaton-felvidéki Nemzeti Parkhoz tartozik. A nevéhez méltóan sok őshonos háziállat, kutyák és fűszerkert is volt a gyerekek nagy örömére. Ezenkívül kiállítások is láthatók valamint hasznos kiadványok és prospektusok a nemzeti parkról.

Nem sokan voltak, talán a nagy meleg miatt. Mi is kissé lelassultunk, ahogy a nap emelkedett felfelé, így gyalogtúra helyett a sétakocsikázást választottuk, hogy megnézzük a nem olyan messze lévő pálos kolostor romjait az erdő mélyén.

 

Mária Magdolna tiszteletére szentelték egykor a magyar alapítású pálos rend szerzetesei. A kolostort feltehetően Kál Harka leszármazottja, az Atyúz nembeliek alapították. 1263-ban említik először, de az 1500-as években már végleg elnéptelenedett. A hatalmas gótikus épületegyüttesből a templomhajó maradt fenn a legjobb állapotban. A kerengő és a cellák, valamint a gazdasági épületrészek falmaradványait az 1960-as évek ásatásai tárták fel. Mérműves gótikus ablakrészletei ma is lenyűgöző látványt nyújtanak, fáktól ölelve, az erdő csendjében. A falu lakói, és az ideköltözött művészek és családtagjaik a kolostor névadójának ünnepét, Magdolna napját (július 22.) megünneplik a romok között.

 

Turista úton gyalog is megközelíthető egy kellemes séta keretében, további info és fotók a falu honlapján:

 

Forrás: www.salfold.hu

Térkép

Már nem kanyarodtunk vissza a Balaton partra, hanem Kékkút felé mentünk és megálltunk a Theodora ásványvíz palackozó forrásánál hogy felfrissítsük magunkat. Itt több hasznos információ található tanösvényekről és a Káli medencéről. A gyerekek kicsit ugrándoztak a patak körül és indultunk tovább nagyobb vizet keresni.

Ez pedig számunkra többnyire Balatonaliga, a volt pártüdülő jobb napokat látott tágas strandja. Azért szeretjük, mert talán ez van legközelebb Kecskeméthez a balatoni strandok közül és igazán tágas és árnyas. Hátha egyszer lesz pénz rendbe hozni a szállodákat és a parkot!

És hogy teljesen tökéletesen záruljon ez a hazaút, megengedtük magunknak azt a luxust, hogy este hazaútban megálltunk az 52-sen a Fülöpszállás előtt lévő Kígyósi csárdánál. Nyáron nagyon  kellemes itt kint üldögélni és enni valami finomat, pl Kígyósi vegyes tálat, ami egy kisgyerekes családnak pont elég.

2011. január 16., vasárnap

Nanuk szelet


Kipróbált, hagyományos receptek
Ez most egy egyszerűbb, kevert tésztás sütemény, egyik nagynéném receptje, klasszikus főtt krémmel, a tetején csokimázzal és kókuszreszelékkel. Eztl még én is meg szoktam sütni, nagyon kiadós, jó vendégváró süti.

Nanuk – szelet



20 dkg réteslisztet összekeverünk 10 dkg darált dióval és 1 csomag sütőporral.

4 tojás sárgáját szétválasztjuk a fehérjétől és kikeverjük 30 dkg porcukorral majd apránként hozzáadunk 10 evőkanál langyos vizet.

A lisztes keveréket óvatosan összeforgatjuk a cukorral kikevert tojássárgájával valamint a 4 tojás felvert habjával.

Tepsibe öntjük és villanytűzhelyben 180 fokon kb 25 perc alatt megsütjük.
Még melegen cérnával kettévágjuk és krémmel megtöltjük.
A tetejére csokimázat teszünk.

Krém

3 dl tejet felfőzünk 2 evőkanál rétesliszttel.

Ha kihűlt simára keverjük 15 dkg Rama margarinnal , 15 dkg porcukorral és 2 csomag vaníliás cukorral.

Máz

10 dkg étcsokoládét gőz fölött felolvasztunk 3 evőkanál olajjal és ha kicsit hűlt, rákenjük a tésztára.

Mostanában gesztenyekrémmel készíti anyut:

2 dl tejet 2 evőkanál rétesliszttel kell felfőzni, majd ha kihűlt hozzákeverni 25 dkg lereszelt gesztenyepürét, 10 dkg margarint, 10 dkg porcukort és 1 evőkanál rumot.

2011. január 15., szombat

Remete Szent Pál, Petőfiszállás-Pálosszentkút


Remete Szent Pál (228-341) - ünnepe január 15.

 

A gazdag thébai családból származó ifjú a keresztényüldözések idején menekült az egyiptomi sivatagba, ahol egy barlangban élt hosszú éveken át. Ő a remeteségnek, mint a világtól elvonuló életformának a kezdeményezője.

A magyar vonatkozása pedig a következő:

Az egyetlen magyar alapítású szerzetesrend, a pálosok névadója Remete Szent Pál, melyet 1263-ban Özséb esztergomi kanonok alapított.

Boldog Özséb (1200-1270) a tatárjárás után otthagyva kanonoki „állását” a Pilisbe vonult vissza. Ő gyűjti össze az országban elszórtan élő remetéket, s megszervezi a pálos rendet.

1381-ben Nagy Lajos király Velencéből a budaszentlőrinci pálos központba hozatta Szent Pál holttestét, amelynek a török időkben nyoma veszett.

"A magyarságtudat mindig jellemzője volt a rendnek. A pálos szerzetes elsősorban nem magáért, hanem nemzetéért, hazájáért imádkozik és vezekel. Az ősi igazság mindegyikük tudatában él: "Et tu Hungaria, mi dulcis patria, cum Paulinis crescis, et cum itidem decrescis." (Te is Magyarország, édes hazám, a pálosokkal fogsz növekedni és ugyanazokkal fogsz hanyatlani.)."

a pálosok címere

A rendre a remeteség hármas jellege nyomja rá bélyegét: az imádság, a magány és a vezeklés.

A rend életében központi helyen áll a Mária-tisztelet. E tisztelet kifejezéseképpen fehér ruhát hordanak, a rózsafűzért imádkozzák, kiemelt buzgósággal ülik meg a Mária-ünnepeket és tartják meg a szombati böjtöt. Monostoraik többsége Mária kegyhelyeken épül fel, mint a rend jelenlegi központja, Częstochowa.

Ma kb 400 pálos szerzetes él szerte a világban 54 rendházban. Magyarországon is újból vannak pálosok, méghozzá 4 helyen: Pécsett, Márianosztrán, Budapesten (Szent Gellért sziklatemplom) és Petőfiszálláson.

Petőfiszállás Kecskeméttől kb 30 km-re dél-keletre található, az 5-s számú főútról könnyen megközelíthető. A kegyhely és a kolostor innen még pár kilométerre van a pusztában.

1940-ben a Magyarországra visszaköltözött pálos rend telepedett le Szentkúton, amely ekkor kapta a Pálosszentkút nevet.

 „A pusztai búcsújáró hely nem építészeti emlékeivel, művészeti értékeivel tűnik ki, hanem éppen sajátos természeti környezetével. A lakott településtől, Petőfiszállás falutól távoli kegyhelyet messze kint a kiskun pusztában alig egy-két tanya övezi. Homokos talaján szőlőültetvények, szántók és legelők váltják egymást. Nagyobb facsoport csak a templom környékén látható. A kegyhely alkalmas hely tehát a világ zajától való elvonulásra, a magányos vagy kisebb csoportos lelki programokra, az elmélyedésre. A régi kolostorépület Mária-múzeumában nemcsak a kegyhellyel, hanem általában a Mária-tisztelettel kapcsolatos tárgyi emlékek láthatók a világ minden tájáról: szobrok, rózsafüzérek, képek és könyvek.”

A Petőfiszállás-Szentkút-i legenda pedig a következő:

„1791-et írtak, amikor egy pásztor, nyáját az éjjeli órán is legeltetvén egy ismeretlen forrásra bukkant, melynek vizében a nagy fénnyel tündöklő Szűz Mária alakját pillantotta meg. A hír gyorsan terjedt a környéken és sokan jöttek a forráskúthoz a csodát látni, vizéből pedig betegeiknek vittek haza. A hagyomány az eseményt azzal magyarázta, hogy annak idején a falu papja a betörő török csapatok elől a templom előtti forráskútba rejtette az Oltáriszentséget, nehogy a törökök megszentségtelenítsék.”


Ha valaki többet szeretne megtudni a rendről, a honlapjukon sok hasznos információ található, a fenti idézetek is onnan valóak:


A Wikipedian pedig többek között érdekes pálos-kopt keresztény kapcsolatról is lehet olvasni:

1996-ban Vörös Győző, magyar egyiptológus thébai ásatásai során rábukkant egy sziklabarlangra, ahol olyan Pantokrátor Krisztus-ábrázolást fedeztek fel, amilyen a Szent Koronán is van; az eredeti falfestmény kopt keresztények műve a 4. századból. Ennek újabb másolatát a Gellért-hegyi thébai kápolnában helyezték el. Így kapcsolódott össze immár harmadszor Théba, Remete Szent Pál, illetve a magyarok és a Pálos Rend.

2000-ben Pilisszántón, a Millennium évében – ami egybeesett a Magyar Pálos Rend megalapításának 750. évfordulójával –, a régi temető földjéből kifordult egy kő, az ún. Keresztes Kő, melynek nem zárható ki a kopt keresztény eredete sem.

Az új évezredben Makovecz Imre építész a kopt pápa személyes megbízásából Egyiptomban, egy másfélezer éves kolostor maradványai fölé tervezett egy új templomot, a mai kor szerzetesei számára.



2011. január 10., hétfő

Hájas rétes

Kipróbált, hagyományos sütemények


Anyuéknál az a szokás, hogy minden hétvégén van valamilyen sütemény, méghozzá sokszor egészen „munkás” sütik ezek. Én sajnos nem vagyok nagy konyhaművész, többnyire gyors kavart tésztákat készítek, amik aztán aznap délután el is fogynak.

Ezeket viszont úgy gondolom érdemes  közreadni, hisz több mint 40 éve gyűjti őket anyu és többnyire az is megvan még, hogy melyiket kitől kapta.

Mindjárt elsőnek egy igazi falusi, sok munkát igénylő, ritkán készített, tartalmas sütemény:

                                                         HÁJAS RÉTES



Két napot kell szánni az elkészítésére!

1. nap

Hozzávalók:

A hájhoz:            1 kg háj ledarálva, 1 evőkanál ecet, 20 dkg  rétes liszt

A tésztához:      1 kg 30 dkg rétes liszt, 4 tojás, 4 evőkanál tejföl, pici só és                                                
                          2 evőkanál ecet

Külön összegyúrjuk a tészta hozzávalóit és külön a hájjal a 20 dkg lisztet és ecetet. Ezután a tésztát kisebb kör alakúra kinyújtjuk (kb 20 cm-s kör) és megkenjük hájjal, majd kettőt hajtunk rajta és kb 1 órát hidegen pihentetjük

Ezután újból, nagyobbra kinyújtjuk és újból  megkenjük a hájjal, majd félbe, négybe hajtjuk és ismét 1 óra pihentetés hidegen.

Ezt összesen 3-4-szer megismételjük. A hájat úgy kell beosztani, hogy jusson mindegyik hajtogatásra. Ezután hideg helyen hagyjuk másnapig.

Anyunak ez kétszeri adag, az így hajtogatott tészta felét beteszi a fagyasztóba és egy másik alkalommal már nem kell hajtogatni és kenegetni.

2. nap

Tehát ha a fele maradt meg a tésztának, akkor abból 4 rúd rétes jön ki.

Ehhez négyfelé kell osztani a tésztát, 4 lapot nyújtani belőle és megtölteni valamilyen töltelékkel. (pl. túró, mák, dió, alma)

Túrós töltelék hozzávalói ( 3 rúdra való): fél kg házi túró, 1 tojás, kevés só, reszelt
                                     citromhéj, kevés vaníliás cukor és mazsola, porcukor ízlés  
                                       szerint, valamint búzdara ha nagyon híg lenne.

2011. január 4., kedd

újévi gondolatok

Íme néhány gondolat még az újév kezdetére:

„Széles országút előtted az új év.
Lábad nyoma még rajta rejtve van.
Isten látja csak világosan,
Mit szemed elől eltakar a hó, s jég.”  /Futz Schmidt König/

„Az életnek egy új éve
azt jelenti:
új kegyelem,
új fény,
új gondolatok,
új utak,
hogy az utak célhoz érjenek.”   /Otto Riethmüller/

„Nem az enyémek az évek,
melyek időmet emésztik,
nem az enyémek az évek,
melyeket még megérek;
a pillanat az enyém
és ha erre figyelek,
akkor az enyém az,
ki időt és örökkévalóságot
teremtett.”    /Andreas Gryphius/

Kovács Imre: Újesztendő /részlet/

Mit hoztál nékem égi sejtelem?
Vidáman vártam én is jöttödet.
Vidáman zúg a sokreményű mámor,
 s te itt vagy, rajtad égi öltözet.
…Nekem mit hoztál égi sejtelem?
Tavaszt? Virágot? Vágyat? Balszerencsét?
Hitet a csődöt mondott hit helyett?
Hoztál-e csókot fáradt homlokomra?
Dermedt kezemre jó meleg kezet?
Sikert? … Szerencsét? … Csillogó szemét!
Hoztál-e új élet ígéretét?
Ha űzött lelkem összeroskadott,
Hoztál-e mondd csak: bűnbocsánatot? …




2011. január 1., szombat

Újév, Petőfi Sándor

Kezdődjön az év ezzel a szép áldással:

„Áldjon meg és őrizzen meg titeket az Isten! Ragyogtassa reátok orcáját, és legyen irgalmas hozzátok! Fordítsa felétek tekintetét, és adja meg nektek a békességet! Az Úr áldása maradjon veletek mindörökké! /Számok 6,22-27/

Ezen a napon született Petőfi Sándor, erre gondolom még mindenki emlékszik az általános iskolai tanulmányaiból. Akkor itt az alkalom, hogy ma elővegyünk egy Petőfi kötetet és rég elfeledett, szép sorokat találjunk, mint például a következő:

A nap lement.
Eljött a csend.
Szellőüzött
Felhők között
Merengve jár
A holdsugár.
Mint rom felett
A képzelet. …. /részlet az Est című versből/

A következő vers pedig pont  ide illik erre a tájra, ha elindulunk Kecskemétről az 52-s főúton Fülöpszállás környékén ez a kép fogad bennünket:

A puszta, télen

Hej, mostan puszta ám igazán a puszta!
Mert az az ősz olyan gondatlan rossz gazda;
Amit a kikelet
És a nyár gyűjtöget,
E nagy könnyelműen mind elfecséreli,
A sok kincsnek a tél csak hült helyét leli. …….

Mint befagyott tenger, olyan a sík határ,
Alant röpül a nap, mint a fáradt madár,
Vagy hogy rövidlátó
Már öregkorától,
S le kell hajolnia, hogy valamit lásson…
Így sem igen sokat lát a pusztaságon. …….

Most uralkodnak a szelek, a viharok,
Egyik fönn  a légben magasan kavarog,
Másik alant nyargal
Szikrázó haraggal,
Szikrázik alatta a hó, mint tűzkő,
A harmadik velök birkózni szemközt jő.

Alkonyat felé ha fáradtan elűlnek,
A rónára halvány ködök telepűlnek,
S csak félig mutatják
A betyár alakját,
Kit éji szállásra prüsszögve visz a ló…
Háta mögött farkas, feje fölött holló.

Mint kiűzött király országa széléről,
Visszapillant a nap a föld pereméről,
Visszanéz még egyszer
Mérges tekintettel,
S mire elér szeme a tulsó határra,
Leesik fejéről véres koronája.

A mai napon Szűz Máriát, mint Isten anyját ünnepeljük, s ez a nap
   ráirányítja figyelmünket most, a Család évében az anyaság titkára, az anyai
   hivatásra és az édesanyák tiszteletére. Miután a karácsony ünnepe során a
   betlehemi jászolban fekvő kis Jézust szemléltük, most az ő édesanyjára
   tekintünk, aki minden édesanya számára példakép és mindannyiunk édesanyja.
   Mária életéből tanulja meg minden földi édesanya, hogy az anyaság az élet
   szolgálatát jelenti, hiszen egy új élet adásával válik valaki édesanyává.
   Ugyanakkor egy életen át tartó szolgálatot jelent az anyai hivatás, amely
   magába foglalja a gyermekek testi és lelki nevelését. Minden édesanya Mária
   hitével figyeljen Istenre és az ő szeretetével gondoskodjon gyermekéről.
   Szűz Mária, Isten anyja mutasson utat minden embernek Jézus felé, s ugyanazt
   tegye minden édesanya is: gyermekük iránt érzett szeretetük legszebb jele az
   legyen, hogy elvezetik őt Jézushoz.
  

Forrás: http://www.evangelium.katolikus.hu/  Horváth István Sándor