ősz

ősz

2011. augusztus 31., szerda

Mogyorós szilvás lepény


Van egy egyszerű muffin alapreceptem, amit könnyű variálni az éppen aktuális gyümölcsöt felhasználva. Ilyen ez a kicsit őszies alapanyagokból álló szilvás süti. Az egyszerűség kedvéért sokszor nem muffin formában sütöm, hanem tepsiben lepénynek.

Hozzávalók:  18 dkg sima liszt, 12 dkg darált török mogyoró 
(az arány változhat, a lényeg, hogy  30 dkg legyen   összesen), 1 csomag sütőpor

2 tojás, 12 dkg cukor (nádcukor és fehér cukor fele-fele arányban), 0,8 dl olaj, 3 dl kefír vagy joghurt

apróra vágott szilva fahéjjal és barna nádcukorral összekeverve.

A szilárd és a folyékony alkotókat először külön összekeverjük majd a kettőt egybeforgatjuk. A végén adjuk hozzá a szilvát és egyenletesen beleforgatjuk. 

Sütés 180 fokon kb fél óra.

2011. augusztus 29., hétfő

Kecskemét, Hírös Hét Fesztivál

Egy hétig tartott a hírös város fesztiválja, eső nem zavarta a sok programot, csak a hőség  fárasztotta a nézelődőket...  Néhány a sok program közül:

Vasárnapi gyerek program a főtéri Békás-tónál: a Ciróka bábszínház előadásai és bábfigurái.
A Békás-tó névadója







A szecessziós Városháza belső udvarában rózsakertet alakítottak ki - igazi oázis a tikkasztó hőségben.













A Városháza előtti téren pedig kistérségi terménybemutató  volt.

Ágasegyháza bemutató standja

2011. augusztus 27., szombat

Balatonfüred

Reformkori séta és mediterrán hangulatú korzó

1971-ben gyógyüdülőváros lett, 1987-től pedig a Szőlő és Bor Nemzetközi Városa is Balatonfüred.

"Aki nyáridőben a zajos, zsúfolt, bódésorokkal csúfított Balatonfüredet megpillantja, alig tudja elhinni, hogy 150-160 évvel ezelőtt a magyar művelődés, a magyar művészetek emelkedett légkörű találkozóhelye volt e városka. A reformkor szinte valamennyi számottevő személyisége megfordult itt,..."

Az 1994-s kiadású útikönyvem még így jellemezte Füredet. Mindez már szerencsére a múlté és örömmel tapasztaltuk, hogy mára a kb 13 ezer lakosú Balatonfüred egy nagyon kulturált és jó ízléssel megújított városka lett a Balaton északi partján.
A Gyógytéren híres magyarok  Füredről írt idézetei olvashatók egy-egy szép kőtáblán


Érdekesség, hogy a Füred elnevezés csak a savanyúvízforrások vizének hasznosítása során létesített fürdőtelep okán kapcsolódik a "fürdő" szóhoz. Valójában a település neve a fürjmadár régi für változatából képződött, jelentése fürjes.

Már a 17. századból vannak feljegyzések az itteni "szeszes, tiszta, savanyú, felfrissítő elevenítő és gyomorbeli szeleket hajtó" vízről. A tihanyi apátságot újjáépítő Lécs Ágoston 1743-ban kőfoglalatba gyűjtette a forrást és fürdőházat emeltetett mellé. A mai Gyógytéren álló klasszicista stílusú Kossuth-ivócsarnokot 1800 körül építették. Érdemes vinni üveget a víznek!!!




A téren igazi 19. századi hangulat fogadja a látogatót szépen felújított épületek és gondozott parkok. Füred a reformkorban nem csupán fürdőhely volt. Élénk társasági, kulturális életével nyári politikai központnak számított, ahol megfordult Kazinczy, Csokonai, Széchenyi, Kossuth, Deák, Vörösmarty.  A szanatórium árkádsorán látható a Füredi Pantheon, azon tudósok, írók, művészek emléktáblái, kiknek kapcsolatuk volt a várossal.




Itt épült1831-ben, Kolozsvár és Miskolc után, az ország 3. vidéki kőszínháza, melyből már csak pár oszlop látható a tér mögötti parkban. 22 nyarat töltött Füreden Jókai Mór, aki itt, a színház 1848. március 15-i Bánk bán előadásán ismerkedett meg feleségével, a Gertrúdot játszó Laborfalvi Rózával. A Jókai villa a Honvéd utcában található, itt írta Jókai Az aranyember című regényét.

 Jókai így írt Füredről

Anna Grand Hotel

A Jókai villával szemben található a nemrég megújult Vaszary villa, gondozott parkkal, kiállító termekkel, könyvesbolttal, és a Bergmann Cukrászda kis kávézójában finom sütik és kávé kapható. Ezenkívül van itt egy könyvesbolt is, ahol a gyerekek kaptak egy érdekes, ez évben megjelent regényt: Nyulász Péter Helka című regénye a Balaton környéki mondákat dolgozza fel a mai fiatalok érdeklődése szerinti modern szemlélettel.


A parti Tagore-sétány a kikötő és az Esterházy strand között húzódik. A környéken minden parkoló fizetős, még este is! Mi a strand előtti parkolóban hagytuk a kocsit, mivel először a várost néztük meg és mikorra már elfáradtak a gyerekek, akkor ide visszatérve rögtön mehettünk a strandra. Azért ezt a strandot választottuk, mert itt van egy élményfürdő is, tehát medencék, ahol akkor is lehet fürdeni, amikor a Balaton vize hideg (2 órára szól a jegy, a medencékhez külön kell venni). A strand szépen felújított, gondozott gyep és sok-sok virág, kulturált és megfizethető éttermek, igényes kialakítás jellemzi.



A sétány árnyas fái alól szép kilátás nyílik Tihanyra, a partot sok hattyú és kacsa teszi változatossá. És lépten-nyomon szobrokra bukkanhatunk!
A 3. szobor a móló végén található, Borsos Miklós alkotása.

A móló előtti Rózsakertnél áll a város jelképévé vált két szobor: a Révész és Halász, valamint a sétány névadó költőjének, az indiai Rabindranath Tagore-nak a szobra.


A sétány névadója a Nobel-díjas Tagore indiai költő, író (1861-1941), aki több hetet töltött 1926-ban Magyarországon, Balatonfüreden.

A mólótól nyugati irányban található a pezsgő éjszakai korzó, rengeteg kis üzlettel, fagyizóval, hotelekkel, este alig lehet parkolót találni a környéken.

A város nyugati végén, a kékből sárgára festett "görög falu" előtti bevásárló központ főút felőli oldalán szép sétaló részt alakítottak ki, ötletes kondi gépekkel és két modern falécekből készült alkotással.





2011. augusztus 19., péntek

A régi ház körül...


"A régi ház körül öregszik minden,
A kert, a fák, a fal, a bútorok.
A régi ház körül nagy élet nincsen,
Sokáig zörgetem az ablakot."
 
 
 
 

2011. augusztus 17., szerda

Harcsa Veronika

Kecskeméten a Naiv művészek múzeumának kertjében megrendezett  zenés nyári esték keretében láttuk-hallottuk az énekesnőt és zenekarát. Angol nyelvű lemezei után most magyar nyelven énekelt, igazi meghitt hangulatot biztosított ez a kis udvar ehhez a nem is olyan laza-könnyű jazz zenéhez.


Babits Mihály Nyár című verse Harcsa Veronika jazz énekesnő előadásában


Esik a nap!
Szakad a súlyos, sűrű zápor
zuhogva istenigazából.
Állok, s nyakamba hull a lángderűs ég!
Óh gyönyörűség!
 
Részeg darázs
ráng körülöttem tág körökben,
ide röppen és oda röppen:
visszatérő csapongás, lenge hűség...
Óh gyönyörűség!
 
Hangos virág
kiált, bíbor színekkel esdve,
hogy jöjjön már a bíbor estve,
hogy halk pohárka harmatok lehűtsék:
Óh gyönyörűség!
 
Tornác fölött
szédülve és legyet riasztva
fúl a cseléd, liheg a gazda:
álmai: friss sörök, mély pince, hűs jég...
Óh gyönyörűség!
 
Boldog a nap:
de a boldogság a vágy gyűrűse!
Boldog a nap, s vágyik a hűsre...
Szeretlek, s bújok tőled, lángderűs ég!
Óh, gyönyörűség!

Az énekesnő Lámpafény címmel megjelent új albumán 20. századi magyar költők verseit zenésítette meg. Az albumról részletes ismertető itt olvasható.

2011. augusztus 16., kedd

Még mindig Tihany (9)


Ez évi kirándulásaink kedvenc helye Tihany lett,
nem győztünk betelni szépségével és hangulatával...


"Aki mostanában a kirándulókkal, múzeumlátogatókkal, fürdőzőkkel teli Tihanyt szemléli, nehezen tudja elképzelni, hogy még fölfedezésekre mindig kész századunkban is sokáig a csend és az elzárkózás vidéke volt e félsziget. Eötvös Károly a század elején ugyan fölfedezte Utazás a Balaton körül című könyvében, de az irodalmi látogatók legfeljebb csak akkor vetődtek errefelé, ha járt a hajó. A második világháború előtt években még inni is lehetett a tó vizéből, autók nem füstölték a halászfalu útjait, lármás sereg nem verte fel a csendet. Nem csoda, hogy a teremteni és gondolkodni vágyó művészek sorra telepedtek meg itt, kicsinyke, mediterrán fejedelemséget alakítva. Fejedelemséget, ahol a művészet volt az úr. Itt élt és alkotott legszebb időiben Illyés Gyula, a Tihanyhoz tartozó, de még annál is rejtettebb sajkódi tájon Németh László. Itt van Borsos Miklós legendásan szép kertje, legkedvesebb szobraival együtt. Itt festett Vass Elemér, itt a múzeum műteremrészlegében Bartha László. Ide járt vissza Itáliáról és Nagy Theodorikról, a keleti gótok errefelé született királyáról álmodni regénytervezetnyi álmokat Passuth László."       Részlet Soós Péter Hazai tájakon című könyvéből



 A bazaltból épült házakat régen nem meszelték le, csak az ablak körül van fehér meszelt rész.






2011. augusztus 13., szombat

Tihanyi Apátság (8)


Korzenszky Richárd ajánlása a templomot megtekintő látogatóknak:

"Találjon megnyugvást és békét mindenki, aki betér ebbe az Isten-házába! Álljon meg csodálattal azok műve előtt, akik a műalkotásokat létrehozták és megőrizték! Vigye magával a szépségnek élményét, amely azt hirdeti ezen a helyen is, hogy több és nagyobb a világ annál, mint amit szemünkkel láthatunk.

Béke az érkezőnek, áldás a távozónak!"

A templom  toronypárja közti oromzat fülkéiben Szent Ányos és Szűz Mária szobrai, 
akiknek tiszteletére a templomot szentelték.

A Tihanyi bencés monostort I. András király alapította 1055-ben, III. Henrik német császár feletti győzelmét megörökítendő. Itt alakíttatta ki családi sírboltját és bencés szerzeteseket telepített ide. Ez idő tájt felesége, Anasztázia, kijevi hercegnő révén bazilita szerzetesek is jöttek, akik  Tihanyban az Óvár keleti sziklafalába vájt cellákban telepedtek le (ezek a barátlakások  ma is láthatók).


A király testvérével, Bélával folytatott harc közben nem sokára meghalt és akaratához híven itt temették el 1060-ban. Sírja az egyetlen az Árpád-házi királyok közül, amely a mai napig az eredeti helyén található.
Az apátság épülete Füredről

Az apátság alapító okirata pedig legrégibb hiteles írásos oklevelünk és egyben magyar nyelvemlékünk, mely 58 magyar szót, 9 képzőt és ragot tartalmaz. Híressé vált idézete: Feheruuaru rea meneh hodu utu rea  -  azaz A Fehérvárra menő hadiútra. Néhány magyar szó az oklevélből: árok, bokor, fa fekete, három, homok, kert, mező, sziget, tó, vár, vásár, stb. Az oklevél másolata az altemplomban megtekinthető, az eredeti Pannonhalmán található.


Az oltárképen Szent Ányos látható, aki Orleans püspökeként imáival megmentette városát Attila hunjainak dúlásától, tiszteletét a francia uralkodók évszázadokon át ápolták. Hazánkba tisztelete valószínűleg I András felesége révén került, akinek lánytestvére francia királynő volt. A főoltár oszlopai között a rendalapító Szent Benedek és nővére Szent Skolasztika, valamint Szent István és Szent László magyar királyok szobrait helyezték el. A templom főkapuja felett valamint két külön oldalsó oltáron is megtalálható a rendalapító és nővérének szobrai.

A templom és a hozzá kapcsolódó kolostor a 16.-17. században végvárrá vált és a Dunántúlon talán egyedülállóan, egy napra sem került török kézre.  A háború után a királyi kamara a felszabadított területeken álló birtokokat csak ún. fegyverváltság kifizetése után adta vissza egykori tulajdonosainak, amelyet a magyar bencés rend akkor nem tudott megfizetni, így az apátság osztrák bencések tulajdona lett, és csak 1716-ban került vissza  a pannonhalmi apátság tulajdonába. Közben 1702-ben a szabadságharc idején az osztrákok felrobbantották a tihanyi várat, melyből csak az altemplom maradt meg, az eredeti együttes szinte nyomtalanul eltűnt. 

A ma látható barokk templom és kolostor szárny 1719 és 1754 között épült. A templom belső  fából faragott aranyozott szobrai a közép-európai barokk művészet kiváló alkotásai, nagyrészt a tiroli származású Sebastian Stulhoff munkái.

Lotz Károly: Szentháromság

A templom mennyezeti freskói az 1889-s nagy felújítás során készültek, melyre a kor 3 jeles festőjét kérték fel:  Deák-Ébner Lajost, Székely Bertalant  és Lotz Károlyt.


Lécs Ágoston apát monogramja az apát címerével. Az Ő nevéhez fűződik az apátság 18. századi újjáépítése.
(Augustinus Lécs Abbas Tihaniensis)


Szent Jeromos szobra a szószék oldalán.

Az orgona

A templommal szemben új látogató központ épült, itt lehet jegyet venni, mellyel megtekinthető a templom, az altemplom és a múzeum. Először érdemes itt egy kis filmet megnézni az apátság történetéről, a szerzetesi életről. Ezenkívül könyvek, ismertetők is vásárolhatók itt, jó ha van nálunk egy amikor végignézzük a templom belsőt, hisz ismerve az egyes oltárokat tartalmasabb látogatást tehetünk. Befelé haladva először  a Lourdesi Mária -oltár és a Keresztelő-kút, majd a Szt Benedek és Szt Skolasztika oltárok, a szószék és a Máriacelli és Jézus szíve-oltárok vannak. A Máriacelli oltár jobb oldali angyalához fűződik az a legenda, hogy benne Stulhoff Sebestyén korán elhalt kedvesének arcvonásait örökítette meg.

A román kori altemplom

A múzeumban érdekes kiállítás látható, többek között egy szoba az utolsó magyar uralkodó emlékére: IV. Károly és felesége Zita királynő 1921. október 26-31 között itt töltötte utolsó magyarországi napjait, mielőtt az antant Madeira szigetére száműzte őket.


"A templom és a művészet elválaszthatatlanul összetartozik. A templom nem csupán művészettörténeti emlék. A templom messziről figyelmeztető látvány, hogy a földről tekintsünk föl az égre. Belső tér, amely embereket gyűjt össze. Embereket, akik látni akarják a szépet. Embereket, akik keresik a csendességet. Embereket, akik föl akarják emelni a szívüket." Korzenszky Richárd szavaival kívánok tartalmas látogatást.

2011. augusztus 8., hétfő

Arthur Rimbaud: Élmény


Kék nyári alkonyon a szűk csapásokon
szúrós rozsok között járok, majd zsenge fűben,
megérzem, álmodón, harmatját lábomon,
s hagyom, szabad fejem a szél fürössze hűsen.

Semmit nem gondolok s a számon némaság.
De nagy-nagy szerelem borul szivemre tágan,
s a természeten át megyek tovább, tovább,
cigánymód - s boldogan, akár egy nő nyomában.

(Rónay György)



Ez a Sanguisorba faj (vérfű) az őrségi zöld mezőkön nő


Melyik nyelven a szebb?
Én együtt szeretem olvasni...

Sensation

Par les soirs bleus d'été, j'irai dans les sentiers,
Picoté par les blés, fouler l'herbe menu:
Reveur, j'en sentirai la fraicheur a mes pieds.
Je laisserai le vent baigner ma tete nue.

Je ne parlerai pas, je ne penserai rien:
Mais l'amour infini me montera dans l'ame,
Et j'irai loin, bien loin, comme un bohémien,
Par la Nature, - heureux comme avec une femme.


2011. augusztus 7., vasárnap

Tihany, Lóczy Lajos gejzír ösvény (7)

 A Belső-tó és a távolban a Balaton víztükre az Aranyház gejzírkúp tetejéről

Tihany látnivalóit nemcsak az apátság és a körülötte lévő Ősközség jelentik, a félsziget nagyobb része ma is gyönyörű, túrázásra kiválóan alkalmas természeti környezet. A legszebb helyeket, látnivalókat fűzték fel a

Lóczy Lajos gejzír-ösvény mentén.

A sétaút természetesen szakaszonként is bejárható, mi próbáltunk  egy kisebb részéből  körutat csinálni. Ez főleg a hegycsúcsok, gejzírkúpok mentén halad. 
Érdemes  az új látogató központnál kezdeni a kirándulást. Itt lehet parkolni és bent a 
filmvetítés  mutatja be a félsziget kialakulását, megismerhetjük azt a vulkáni tevékenységet, melynek folyamán kialakult a mai tájkép, a gejzírkúpok, kecskekörmök eredetét szemléletes, interaktív, gyerekek számára is érthető kiállítás mutatja be.

1952-ben itt alakult hazánk első tájvédelmi körzete, 2003-ban az Európa Tanács a védett természeti területek Európa Diplomáját adományozta a félszigetnek.

A félsziget alapját a Pannon-tenger üledékei, homok és agyagrétegek alkotják (ebből mosta ki a Balaton egykor a Congeria-kagylók héját, melyeket kecskekörömként ismerünk).
A pannon üledék fölött különböző vastagságú vulkanikus rétegek fekszenek, melyek a a több millió évvel ezelőtti intenzív vulkanikus működés eredményei. A félsziget peremén végigfutó magaslatok az egykori kalderaperemek maradványai, a kráterek helyén kialakult lefolyástalan medencékben tavak jöttek létre. A bazalttufa rétegek formagazdagságát a kéregmozgások és az erózió együttesen okozták A tűzhányókat később hévforrások követték, melyek felfelé áramolva a mészkőből és homokkőből karbonátot, kovát oldottak ki és raktak le. Így alakultak ki a gejziritek, a félsziget híres gejzírkúpjai. Régen 150-nél is több volt, mostanra kb 60-80 van. A gejzirit ellenállóbb, mint a bazalttufa, így a legmagasabb részei a félszigetnek azok a részei maradtak, melyeket sapkaként forrásmészkő borít: Csúcs-hegy, Nyereg-hegy, de a bencés apátság épülete is ilyen gejzirit tömbre épült.

A Csúcs-hegyről a kilátás keleti és nyugati irányba

Tourinform irodában lehet beszerezni az apátsággal szemben ingyenes füzetkét a tanösvény térképével és sok hasznos infoval.


Az ürge mező déli végétől indultunk a gejzírmező felé, tábla is jelzi az Aranyház gejzírkúpot. Kb 3 millió évvel ezelőtt a bazaltvulkánosság utóműködése során itt működött a legtöbb hévforrás. A forráskúpok közül a legnagyobb az Aranyház-gejzírkúp, mely nevét a rátelepedett sárga színű zuzmótól kapta. Kicsit benőtte az erdő őket, de érdemes felmászni a sziklákra, csodás a kilátás róluk!
Gejzírkúp
 A távolban a Köröshegyi-völgyhidat lehet látni, ha sikerül a lombok között kikukkantani.

Árnyas fák alatt vezetett az út a túra első szakaszában

Jól jelzett ösvényen lehet haladni, egy ideig déli irányba, majd a félsziget széle mentén észak-nyugatra fordul az út, egészen a Csúcs-hegyig. A túra ezen szakasza árnyas fák alatt vezet, alig látni ki a lombok közül, csak ritkán lehet megpillantani a víztükröt.

A Nyereg-tetőn




Zuzmó a gejzírkúpon


A következő szakasz a Csúcs-hegy (a félsziget legmagasabb pontja, 232 m), Nyereg-tető, Apáti-hegy (216m), szerintünk sokkal szebb, már csak a kilátás miatt is. Itt inkább szubmediterrán jellegű, köves, sziklás gyepek, alacsonyabb bokrok, sok cserszömörce a jellemző. És persze a kifogyhatatlan kabóca cirpelés, a délszaki klíma hatására a hazánkban ritka nagytermetű óriás énekes kabócák nagy számban élnek itt: óriás énekes kabóca (Tibicina haematodes) és a  mannakabóca (Cicada orni).

Kabócák

Az Apáti hegy után kelet felé, majd déli irányba kanyarodtunk, a régi levendulás mellett, majd újból kelet felé szőlőültetvények között haladva értük el a Belső-tót.
Ha nagy a meleg, érdemesebb ebből az irányból indulni, így a reggeli hűvösebb időben járjuk be a naposabb részeket és mire nagyon tűz a nap, addigra már bent járunk a lombok alatt. Következőleg majd így megyünk!


Sok lepkét, virágot láttunk.