Ma van az ünnepe kedvenc szentemnek.
Íme néhány idézet és kevésbé ismert momentum Szent Erzsébetről.
Apja II. Endre magyar király, anyja Merániai Gertrudis, őket a Bánk bán-ból ismerhetjük.
Erzsébet 1207-ben született Magyarországon, nagy valószínűséggel Sárospatakon.
Érdemes ellátogatni Sárospatakra és a vártól nem messze lévő Szent Erzsébet templomot megnézni. A templom előtt látható az Árpádkori kis rotunda maradványa, ahol valószínűleg megkeresztelték, valamint egy bronz szoborcsoport, Varga Imre alkotása, amely Erzsébetet ábrázolja férjével, ugyanis egyszer hazalátogatott Thüringiából – ezt a sárospataki plébános atya is megerősítette, amikor meglátogattuk a templomot.
„A női szív összes bájaival és vonzalmaival s a középkor mély kereszténységének szigorával, változatos fiatal élet varázsával s az égbe emelkedő erény érettségével lép elénk. 13 évvel már hitves, 19-el özvegy, 24 évvel halott lett Erzsébet, a kereszténység öröme és dicsősége. A keresztény asszony-ideál, szent Ferenc „nővére”, Fra Angelico ecsetjének alakja, „spectaculum mundo et angelis”.”
-írta Prohászka Ottokár 1928-ban Erzsébetről.
„…királylány volt és fejedelemasszony. S szerelmes asszony is volt: egy 13. századi Júlia, s férje Lajos méltó Rómeó volt mellette, egy olyan században amikor még alig ismerték ezt az érzést, s ha ismerték is, szégyennek számított. A házasságok politikai, hatalmi és gazdasági okokból, a szülők elhatározásából jöttek létre. Őt is 3 éves korában vitték messzi földre, jövendő családja körébe.
Kettőjük szíve édes szeretetben úgy egyesült egymással, hogy nem voltak képesek sokáig megválni egymástól, s magyar vérének szenvedélyével ezerszernél is többször szájon csókolta őt.”
„Amikor férje meghalt, azt mondta: Uram, Istenem, számomra most már az egész világ meghalt, s sírva kiáltozva őrültként rohangált a teremben, s senki sem tudta megnyugtatni.”
/az idézetek egy régi Új Emberből valók/
A sárospataki templom nagyon szép, az ország egyik legnagyobb gótikus csarnoktemploma, egy ereklyetartó található itt, üveghengerben csontszilánk és egy brokát darab Erzsébet köntöséből (csontjait a reformáció alatt kiszórták a marburgi dómban őrzött koporsóból). A templomba a mellette lévő Szent Erzsébet házban kell kérni a belépőt, egyébként zárva van. A Szent Erzsébet házban van egy szép képzőművészeti kiállítás Erzsébetről, igazán segít ráhangolódni az ő életére.
1231-ben hal meg, 1235 pünkösdjén avatják szentté, s ezért újították fel Patakon a pünkösdi Szent Erzsébet ünnepségeket újból.
1236-ban kerül sor földi maradványainak oltárra emelésére, amelynek egykorú feljegyzések szerint mintegy 1,2 millió ember volt tanúja.
S ha már Szent Erzsébet nyomán járunk, érdemes elmenni Kassára és megnézni a Szent Erzsébet dómot. Többek között itt található II Rákóczi Ferenc és társai sírja (1906-ban került ide), valamint az 1474-77-ből származó Szent Erzsébet főoltár, ami Közép-Európa egyik legnagyobb hármas szárnyú későgót festett faoltára.
Szent Erzsébet jelmondata:
"Szeretteim, legyetek az igének cselekvői és nem csupán hallgatói." Jakab 1,22
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése